Nemzetközi szinten is díjazták a paksi C15 bevezetését

A Paksi Atomerőműben gondosan megtervezett, majd bevezetett 15 hónapos üzemeltetési ciklus (C15) érdekében munkálkodó kiváló fizikusok, mérnökök, ellenőrzést és vezetést végző dolgozók műszaki fejlesztési eredményeinek köszönhetően az eddigi két nemzeti díj után a C15 projektünk immáron egy nemzetközi díjat is kapott. Czibula Mihályt, a C15 kiemelt-projekt vezetőjét az eddigi eredményekről, a résztvevő kollégákról és a jövő feladatairól kérdeztük.

Emlékeztetőül az első díj: egy éve beszámoltunk arról, hogy a C15 bevezetéséért 2017. március 29-én az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kapta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. évi Fejlesztési Innovációs Díját. A Magyar Innovációs Szövetség által meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíjra 2017. február 15-ig közel negyven pályázat érkezett, amelyek közül hét kategóriában hirdettek győztest. A tudósokból, elismert gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság elsősorban a gazdasági mutatók, az innováció kapcsán elért többleteredmény, többlet-árbevétel, illetve a társadalmi hasznosság alapján választotta ki a legnagyobb jelentőségű innovációkat.

A második díj: 2017. november 7-én a Paksi Atomerőmű 15 hónapos üzemeltetési ciklus innovációja a „Minőség-Innováció 2017” elnevezésű pályázaton a nagyvállalat kategóriában nemzeti díjnyertes lett, ezzel továbbjutott a nemzetközi fordulóba. A „Minőség-Innováció” pályázatot Finnország államelnöke a finn minőségügyi partnerszervezet kezdeményezése alapján 2007-ben indította útjára. A nemes kezdeményezéshez csatlakozott Svédország, Lettország, Észtország, Csehország, Magyarország, Izrael, Kazahsztán, Litvánia, Spanyolország, Kína és Oroszország. A pályázat célja a termékek és szolgáltatások vevőorientált minőség-fejlesztését, a fenntarthatóságot, versenyképességet szolgáló innovációk elismertetése. 2017-ben összesen több mint ötszáz pályamű érkezett, amelyeket első körben minden tagország nemzeti szinten bírált el, majd a kategóriánkénti nemzeti díjnyerteseket a finn koordináló szervezet a nemzetközi díjazottakról döntő zsűri részére továbbította.

A harmadik, immáron nemzetközi díj: Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Nemzetközi Minőség-Innováció 2017 díjat nyert a nagyvállalati kategóriában. Az elismerést csütörtökön este adták át a spanyolországi Bilbaóban – közölte február 8-án Dr. Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottságának (MNB) elnöke, a pályázat nemzeti koordinátora. A nemzetközi bíráló bizottság kiemelte, hogy az üzemeltetési ciklus meghosszabbításával nőtt a biztonság, javult a gazdaságosság és csökkent a Paksi Atomerőmű környezetterhelése. A nemzetközi kiírásra beadott pályázatokat első körben nemzeti szinten bírálták el, a kategória győzteseket befogadták a nemzetközi verseny döntőjébe, ahol 14 ország 86 összesen pályaműve versenyzett – tájékoztatott a nemzeti koordinátor.

 

 

– Először is gratulálok valamennyi, a kiváló eredményért sokat tett kollégának! Milyen gazdasági és egyéb eredményekkel pályáztunk? – kérdeztem Czibula Mihályt.

– 2016-ban, majd 2017-ben is rekordteljesítményt ért el a Paksi Atomerőmű, a négy blokkon termelt villamos energia a hazai termelés több mint felét adta. 2016-ban a 3. blokk 100%-os teljesítmény-kihasználás mellett üzemelt, ez pedig egyedülálló a világban üzemelő 23 db VVER reaktorblokk között.  Az innováció bevezetése után az erőmű évente átlagosan 26 nappal több időt tölt üzemben, amely jelentős gazdasági előnnyel jár, az éves szintű pénzügyi eredményhatása több mint három milliárd forint. A 15 hónapos ciklus bevezetése számos biztonsági szempontú pozitívumot is eredményez. A főjavítási munka-mennyiség csökkenésével arányosan, jelentősen mérséklődik az erőműben munkát végzők sugár-terhelésének összessége, és tovább csökken a karbantartási kockázatból eredő meghibásodások száma is. Szintén rendkívüli fontosságú a fenntarthatósági, környezetterhelési tényezők további javulása is. Átlagosan három százalékkal csökken a kiégett fűtőelemek mennyisége és jelentősen csökken a karbantartások során keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok, valamint a nem radioaktív hulladékok mennyisége.

– Lehetne név szerint is említeni az erőműves kollégáidat?

Az innováció alapötletét, a 15 hónapos üzemeltetési ciklust lehetővé tevő Gd-2_4.7 típusú üzemanyagot a Paksi Atomerőmű fizikusai dolgozták ki. Ha neveket kell említenem: dr. Nemes Imre, dr. Pós István és Szécsényi Zsolt az első három. Ha e cikknek nem lennének terjedelmi korlátai, folytathatnám a felsorolást még további százötven közvetlen kollégával és további közel kétszáz, a projektet támogató mérnökkel és tudományos munkatárssal a hazai és nemzetközi kutatóintézetekből, akik aktívan részt vettek a részletek kidolgozásában, az elemzési munkában.

Wigner Jenő, Szilárd Leó, Neumann János és Teller Ede öröksége még jelen van a magyar nukleáris fizikában. Egyetemeink, kutatóintézeteink és a Paksi Atomerőmű szakembereinek a felkészültsége világszínvonalú, a C15 kiemelt társasági projektünk sikere is ennek bizonyítéka.

– Úgy tűnik, hogy igaz a közmondás: „Három a magyar igazság.” Vagy mégsem? Hogyan tovább?

A Paksi Atomerőmű története a folyamatos innovációk története. Az üzemelés kezdete óta állandó tevékenységünk a biztonsági kultúra fejlesztése, a gazdaságosság növelése és a környezetterhelés csökkentése. A C15 kiemelt projekt egy volt a sorban és természetesen nem az utolsó.
Ha együtt van a tudás, a motiváció és a menedzsment-fejlesztések iránti elkötelezettsége által meghatározott „kritikus tömeg”, akkor mindig van tovább. A 15 hónapos üzemeltetési ciklust lehetővé tevő üzemanyag fejlesztése közben, lehetőség látszott az üzemanyag felhasználást optimalizáló további előrelépésre, ami az üzemanyag geometriájának módosításával lett volna elérhető. Azonban a fejlesztés alapelve volt a bizonytalansági tényezők minimalizálása, így egy lépésben csak egy paramétert változtattunk, az UO2 dúsítási értékeket és ezzel összefüggésben a Gadolínium mennyiséget. Most, hogy a Gd-2_4.7 üzemanyagra vonatkoztatottan üzemviteli tapasztalataink, valós méréseink vannak, a dúsítási értékek és a pálcaelrendezés változatlansága mellett a pálca geometria módosításával javítható lesz az üzemanyag felhasználás, ami csökkenti az atomerőmű üzemanyagköltségét, és tovább csökkenti a kiégett üzemanyag mennyiséget. A projekt a Paksi Atomerőmű fizikusainak vezetésével, finn és orosz együttműködésben folyik, és 2020-ra várhatók az eredmények.

Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök