Fontos jogszabályi változások 2017-ben
Az év utolsó napjaiban több, 2017 elején hatályba lépő olyan jogszabály jelent meg, amely érinti azokat a szakmagyakorlókat, akik érdekeltek a közbeszerzésben, vagy az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületek tervezésében. Az alábbi cikkekben részletes tájékoztatót olvashat az egyes jogszabályi változásokról.
- Bővül az egyszerű bejelentés körébe tartozó építkezések köre: http://mmk.hu/tudastar/hirek/bovul-az-egyszeru-bejelentes
- Módosulnak a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás szabályai: http://mmk.hu/tudastar/hirek/modosulnak-a-kotelezo-felelossegbiztositas-szabalyai
- Módosultak a közbeszerzési szabályok: http://mmk.hu/tudastar/hirek/modosultak-a-kozbeszerzesi-szabalyok
- A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozása: http://mmk.hu/tudastar/hirek/ertekhatar-alatti-beszerzesek
- A Magyar Közlöny 218. számában megjelent az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításokról szóló 482/2016. (XII.28.) Korm. rendelet.
A módosítás – a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.30.) Korm. rendelet módosításával – akként bővíti az egyszerű bejelentés körét, hogy lehetővé teszi a lakóépületek egyszerű bejelentéssel történő bővítését a 300 négyzetmétert meg nem haladó hasznos alapterületig, továbbá az ilyen épület építéséhez és az ilyen bővítéshez szükséges tereprendezést és támfalépítést. A rendelet egyszerűsíti a menet közbeni változtatásokat is.
Az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységek szabályozásának módosításával együtt az alábbiak szerint változott az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó 191/2009 (IX. 15.) Korm. rendeletnek a kiviteli tervekkel kapcsolatos előírása:
- A december 28-án megjelent Magyar Közlönyben megjelent, „egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról” szóló 482/2016 (XII.28.) Korm.rendelet módosítja a november 18-án kihirdetett, „az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról” szóló 353/2016 (XI.18.) Korm. rendeletet.
Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI.18.) számú Korm. rendelet módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is.
A módosítás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása során kiemeli, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy azzal legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.
- A Magyar Közlöny 2016. évi 218. számában megjelent az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 487/2016. (XII.28.) Korm. rendelet, melynek több rendelkezése érinti a tervezőkre vonatkozó eddigi rendelkezéseket. A rendelet által módosított szabályok közül külön felhívjuk a figyelmet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítására. A változások 2017. január 1. napján hatályba léptek.
A Rendelet (R) 2.§-a eddig egységesen szabályozta a tervező és az építési műszaki ellenőr megbízási időpontját. A módosítás szétválasztja a szabályozást: az (1) bekezdés továbbra is kötelezővé teszi a tervező kiválasztását a kivitelező előtt. Az építési műszaki ellenőrre az új (2) bekezdés ezt csupán lehetővé teszi, azzal azonban, hogy az építtetőnek legkésőbb a kivitelezővel kötendő szerződés időpontjában rendelkeznie kell építési műszaki ellenőrrel.
A R. 9.§ (2) bekezdése a szakmai minőség értékelésére alkalmas résszempontokat szabályozza. Ennek során úgy módosítja a (2) bekezdés a) pontját, hogy a figyelembe vehető résszempontok közül törli a szerződés teljesítésében résztvevő állandó munkatársak létszámát, a b) pontban pedig a szerződés teljesítésében résztvevő személyi állomány képzettségét és tapasztalatát rögzíti, az ajánlattevő helyett.
- A szabályozás az 1 millió forint feletti és a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozik, előírja a helybeni mikro,- kis- és középvállalatok lehetőség szerinti meghívását, és meghatározza a kivételek körét is.
A Kbt. 4.§ (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérők az 1 millió forintot meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő összegű beszerzésre kötelesek három ajánlatot bekérni. A kormányrendelet az e körbe tartozó beszerzésekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.
A kormányrendelet szabályai azonban nem alkalmazhatók a központosított közbeszerzési keretből megvalósuló beruházásokra és a keretmegállapodás alapján történő beszerzésekre.
A kormányrendelet előírja, hogy „az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplőket lehetőség szerint az ajánlatkérő székhelye (telephelye) vagy a szerződés teljesítésének helye szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások közül választja ki”. Előírja továbbá az új jogszabály, hogy az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatni kell.
