[huge_it_slider id='1']
K-3 Társkamaráink honlapjai : Nógrád MegyeHeves Megye

PAKS, SZEKSZÁRD Ne keress, teremts munkahelyet! Tapasztalt és fiatal vállalkozók üzleti randevúja. Ez volt a mottója a IX. Régió Médiahajó rendezvénynek, melyet ez alkalommal közösen szervezett a Tolnai Népújság és a Magyar Vállalkozói Szalon.

Teol

A hagyományokhoz híven pénteken ismét a paksi kikötőből indult útjára a Sirona nevű hajó, melynek fedélzetén állami, intézményi, önkormányzati vezetők és munkatársak, vállalkozók, társadalmi egyesületek képviselői, valamennyien lapunk partnerei, valamint a Mediaworks Hungary képviselői adtak egymásnak találkozót. Finta Viktor műsorvezető külön is köszöntötte Hirt Ferenc országgyűlési képviselőt, Tolna megye fejlesztési biztosát, valamint dr. Horváth Kálmánt, Tolna megye kormánymegbízottját.

Lengyel János, a projekt termékek főszerkesztője, a rendezvény ötletgazdája köszöntőjében a tudás és a tapasztalat összhangjára, mint a siker zálogára hívta fel a figyelmet. – Ez a hajó a jelenlévőkkel ezt a tudást és tapasztalatot igyekszik összehozni a rendelkezésre álló 3-4 órában – zárta mondandóját.

Póré László regionális üzletág igazgató, főszerkesztő-kiadóvezető arra mutatott rá: ami állandó, az csak a változás, valamint a Médiahajó. A cégcsoportról szólva utalt a küszöbön álló, komoly bővülésre is. – A megyében fontos szerepet tölt be a Tolnai Népújság – mondta Póré László. – Azon munkálkodunk, hogy még hosszú ideig és sokan olvassák a lap nyomtatott változatát.

Meghívott előadóként Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese tartott előadást azokról a gazdaságpolitikai kihívásokról, melyekre a kormányzat hatékony válaszokat keres. Mindenekelőtt biztató, hogy idehaza az első negyedév gazdasági lassulása után a második és harmadik negyedév emelkedést mutat.

 

Az európai helyzetképet tekintve kedvezőtlen a britek kilépése az Európai Unióból: 1945 óta ezen a területen ez az első olyan lépés, mely nem az integráció irányába mutat. Ugyanakkor az EU sem képes néhány fontos kérdést megválaszolni: például azt, hogy feloldódunk-e ebben a közösségben avagy megmaradunk-e huszonnyolc nemzetállam szövetségeként. Ugyanígy nincs világos válasz az  elöregedésre és a migrációs válságra.

A magyar álláspont szerint ebben a helyzetben a Közép-Kelet-európai régió lehet a fejlődés motorja. – Ami előnyt jelent a régió számára: van egy erős, stabilitással bíró kormányzatunk, mely az emberek akaratának figyelembevételével hoz döntéseket – húzta alá Csepreghy Nándor, aki a jelenre és jövőre nézve három fontos tényezőre hívta fel a figyelmet. Ha az ország a legmagasabb mértékben képes eleget tenni a belső keresletnek, ha bizonyos ágazatokban rendelkezik meghatározó erőt mutató regionális vállalkozásokkal, valamint öt-tíz olyan hazai vállalkozással, mely világviszonylatban is meghatározó, akkor a magyar gazdaság növekedési pályán maradhat, függetlenül az EU-tól. Ehhez természetesen a vállalkozók érdekeit szem előtt tartó, pénzügyi stabilitást biztosító bankrendszer is szükséges.

A 2014-2018 közötti politikai ciklus további fontos tennivalója az állami bürokrácia csökkentése. Az állami szférában jelenleg 1,1 millió a munkavállalók száma. Ugyancsak jellemző adat, hogy az adózással kapcsolatos ügykezelésre nálunk háromszor annyi idő megy el, mint a régióban bárhol másutt. Tökéletes állam soha nem volt és valószínűleg nem is lesz, de ez nem jelenti azt, hogy ne reagálhatna még rugalmasabban az állampolgári ügyintézésben, mint szolgáltatásban – köszönte meg a figyelmet az előadó.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés első felszólalójaként Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára Csepreghy Nándor mondandójára utalva megjegyezte: a közszférában dolgozó 1,1 millió ember létszáma valóban drámaian magas, a környező országokban mindenütt alacsonyabb az arányszám. Ám a hazai – immár öt szintű – államigazgatási rendszer felduzzasztása az elmúlt évek hozadéka, s egyáltalán nem úgy tűnik, mintha beindulna a csökkenés.

A főtitkár hiányolta a társadalmi párbeszédet: meglátása szerint ez nem létezik – a vasárnapi boltzár ügyében sem volt –, hanem meghallgatás van. A VOSZ is elmondhatja a véleményét, de ettől többet szeretne. Magától értetődően gazdaságpolitikai területen, hiszen a pártpolitikába nem kíván belebonyolódni.

A VOSZ főtitkára szerint a legtragikusabb helyzet a munkaerőpiacon alakult ki: feltétlenül mielőbb lépni kell a foglalkoztathatóságot tekintve. Az elmúlt évtizedben félmillió munkavállaló hagyta el az országot. Fiatal, kreatív, képzett munkaerő ment el, a legjobbjaink – Dávid Ferenc úgy látja, hogy ők nem jönnek vissza. Az állandó munkahellyel rendelkezőkön túl van Magyarországon 250 ezer közfoglalkoztatott, 230 ezer álláskereső és 120 ezer nem regisztrált személy – ebben a 600 ezres csoportban ott találjuk az integrációra legkevésbé alkalmasak tömegét, a 35-40 százalékot kitevő digitális analfabétát és a 25 százalékot kitevő, összetettebb verbális irányításra alkalmatlan réteget is. A közfoglalkoztatás jelenlegi rendszere a főtitkár szerint zsákutca, inkubálja a gondokat.

Gáspár Csaba, a Hungária Takarék ügyvezető igazgatója két fontos bejelentést is tett. A Zomba és Vidéke, valamint a Hungária egyesíti erőit, ezzel létrejön a legnagyobb hazai tulajdonú takarékszövetkezet. S immár – a Magyar Fejlesztési Bank bábáskodásával – a pénzintézet képes biztosítani olyan vállalkozói hitelt is, melynek 0 százalékos a kamata.

Nagy szakadék

Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatója az előadáshoz kapcsolódva, háromgyermekes családapaként azt jegyezte meg: számára túl nagynak tűnik az a szakadék, amely a két- illetve a háromgyermekes családok támogatása között húzódik. Miként lehetne csökkenteni ezt a jelentős különbséget?
Csepreghy Nándor válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány ebben az ügyben is sok illetékes szervezettel tárgyalt. A háromgyermekes családok ilyen mértékű támogatásának demográfiai oka van, ugyanis csak ezzel a gyermekszámmal lehet megállítani a népességcsökkenést. Ezzel együtt a kormányzat 2017 tavaszán ez ügyben értékelést tart, így tehát van lehetőség a korrekcióra.