Wigner Jenő-díjas lett Tóth Iván okl. gépészmérnök

Wigner Jenő-díjas lett Tóth Iván okl. gépészmérnök, a nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság korábbi tagja A Magyar Tudomány Ünnepe pécsi nyitórendezvényén a BPMK-hoz rendelt nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság korábbi tagja, Tóth Iván gépészmérnök vehette át az idei Wigner Jenő-díjat. A Paksi Atomerőmű és az MTA Wigner Jenő-díj Kuratóriuma kollégánknak a termohidraulika és reaktorbiztonság területén végzett, nemzetközileg is elismert munkásságát díjazta. Tóth Iván meghatározó szakmai munkát végzett a Paksi Atomerőmű biztonságot fejlesztő projektjeiben. Megalapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem adott otthont november 3-án az idei Magyar Tudomány Ünnepe nyitórendezvényének. Az ünnepségén a magyar tudományos élet több kiválósága rangos szakmai elismerésben részesült oktatói, kutatói, illetve tudományszervező tevékenységéért. Több kiválóság mellett Tóth Iván okl. gépészmérnök az 1996. évi Atomtörvény által BPMK-hoz rendelt nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság korábbi (2011-2015. közötti) tagja Wigner Jenő-díjat vehetett át. E díjat 1999-ben az MTA és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hozta létre. E kitüntetést olyan szakemberek, kutatók kaphatják, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén tevékenységükkel maradandót alkottak. E kitüntetés névadója Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas magyar fizikus, a világ első reaktormérnöke. Néhány fontos információ az idei díjazott szakmai munkásságáról: Tóth Iván 1968-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, majd a KFKI tudományos munkatársa lett. Fő kutatási területe a reaktor termohidraulika lett. Érdeklődésének középpontjában a csőtöréses üzemzavarok során lejátszódó jelenségek álltak. Már 1982-ben ő volt felelős a KFKI AEKI-ben létesített PMK-NVH berendezés kutatási programjának kialakításáért és később vezette a PMK-2 berendezés kísérleti programját. Az ezen a berendezésen elért kutatási eredmények mind a mai napig világszerte meghatározóak a VVER-440 reaktorok lehetséges üzemzavarait modellező számítógépes programok validációjában. Munkássága meghatározó volt a termohidraulikai számítógépes programok hazai használatában és fejlesztésében is....

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer bevezetése Magyarországon

Részletek itt találhatók ELŐADÁS SOROZAT Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR rendszer) bevezetése Magyarországon Az előadás sorozat célja az elektronikus közbeszerzési rendszer, az ún. EKR rendszer bemutatása. Ennek keretében az ajánlatkérők, ajánlattevők és felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók, illetve közbeszerzési szakemberek felkészítése az elektronikus közbeszerzési rendszerre történő átállásra, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény szerint 2017. december 31. napjától Magyarországon minden ajánlatkérő számára kötelező az EKR rendszer használta közbeszerzési eljárás lefolytatására. Az előadáson a részvétel ingyenes.   AZ ELŐADÁS TEMATIKÁJA  1.EKR rendszer bevezetésének háttere 1.1 Irányelv célkitűzései, irányelvi kötelezettségek 1.2 EKR rendszer fő koncepciója, főbb célok 1.3 EKR bevezetésével kapcsolatos határidők, feladatok, átállás az új rendszerre 2.EKR rendszer működésének bemutatása 2.1 EKR rendszer felépítése 2.2 Követelmények az EKR rendszerrel szemben 2.3 EKR rendszer használata 2.4 EKR rendszer nyilvántartásai 2.5 Regisztráció 2.6 Regisztrált felhasználó bejelentkezése, – mit lát a rendszerben 3.Szabályozási háttér 3.1 Kötelező elektronikus kommunikáció 3.2 Kötelező elektronikus kommunikáció alóli kivételek 3.3 EKR rendszer kötelező alkalmazása alóli kivételek 3.4 Elektronikus úton tett nyilatkozatok – rendszerben továbbított dokumentumok 3.5 Üzemzavar és jogkövetkezmények 4.EKR rendszer – közbeszerzési eljárás funkciók 4.1 Közbeszerzési eljárási cselekmények az EKR rendszerben 5.Továbbfejlesztési lehetőségek 6.Fontos...

Kapcsolataink

mmk mvm tolnamegyeikormanyhivatal tolnamegye szekszard kpvk ddek kte hidrlogo ete aliscabau tarrkft szc nyomda